A játék az emberi tevékenység olyan sajátos formája, mely végigkíséri az ember egész életét és az emberiség életét. Önként, szabadon választott tevékenység, amelyben nincs kényszer. A játék varázsa minden korosztályt magával ragad, lényege az embernek az a képessége, hogy tükrözze a valóságot, és át is alakítsa azt. A gyermek általa hatni tud környezetére, az őt körülvevő világra, és közben játékával változást idéz elő a valóságban.
A játék szónak sok jelentése van a mindennapi életben: jelölhet egy tevékenységet, játékcselekvést, jelölhetünk vele egy tárgyat (baba, társasjáték), de beszélhetünk a képzelet játékáról, vagy a színészek játékáról.
A játék a kisgyermek elsődleges tevékenysége, önmagáért a tevékenységért folytatott, örömszerzéssel kísért cselekvéssor.
Ahogy a gyermek növekszik, egyre jobban megérti mind önmagát, mind pedig az embereket, és azt a társadalmat, melyben él, s ezen keresztül játékának módja, tartalma, szintje is változik.
Az óvodáskorú gyermekeknél még elsődleges, alapvető tevékenység a játék, mint pl.: az szabadtéri játékok vagy a dramatizálás, ugyanez iskoláskorban már szabadidős tevékenységként jelenhet meg, pl. színjátszó kör, sportkör, stb…
A játéknak természetéből eredően többféle hatása van a gyermek mindennapjaira:
- feszültségoldó hatás,
- örömforrás
- személyiségfejlesztő hatás
A játék jellemzői továbbá:
- sajátos céltudatos tevékenység
- önkéntes
- szabadon választott
- kellő komolysággal játsszák
- örömérzés kíséri
- funkciógyakorlás
- kellemes élmények újraélése
- konfliktusérzésektől való szabadulás
- veszély legyőzése
- játéktudat kialakulása
A fejlődésnek természetes közege, alapvető tevékenységi formája és leghatékonyabb eszköze a játék.
A játékban minden lehetséges: motívuma az öröm, bánat, kaland feszültsége, kommunikáció igénye, az erő próbálgatása, az önkifejezés igénye. A játék megnyugtat, játszótársat közvetít, nevel és tanít. Lehetővé teszi, hogy segítségével a gyermek megismerje a világot.
A tanulás óvodás korban főleg utánzásos, spontán tevékenység. A problémamegoldó gondolkodás, a memória, a képzelet, a megszerzett képességek kreatív kombinációi csak a 7-8. életév után emelkednek szervezőelvvé, tevékenységi formává.
A játék hatása a gyermek egész személyiségét érinti, a társas együttlét formáit kialakítja.
Legutóbbi hozzászólások